Levelezés

A levélritkítás hatása

A fürtzóna lelevelezésével eredményesen befolyásolható mind a termés minősége, mind pedig egészségi állapota. Hatására fokozódik a napfény és a levegő bejutása a fürtzónába, ezáltal kevésbé kedveznek a feltételek a gombás betegségek járványszerű fellépésének. A levelek egy részének eltávolítása azért is előnyös, mert így a fürtzóna a növényvédő szerekkel könnyebben elérhető, a készítmények jobban hasznosulnak. A levélritkítás mérsékli a szürkerothadás fellépését és fertőzésének mértékét, de előnyös a lisztharmat, továbbá a szőlőmolyok elleni védekezés szempontjából is.

A beavatkozás jótékony hatású a termés beltartalmi értékeinek alakulására. A kedvezőbb megvilágítottság, illetve mikroklíma révén a bogyók hőmérséklete éréskor a levegőénél akár 10 oC-al nagyobb lehet, s ez elősegíti az enzimek aktivitását. Ennek köszönhetõen a lelevelezett szõlõben több szín- és aromaanyag jön létre. Levélritkítás nélkül a fürtök hőmérséklete az árnyékhatás és a levelek párologtatása miatt nem, vagy csak rövid ideig éri el az optimális szintet. A bogyóérés hőmérsékleti optimuma egyébként 15 – 25oC között van. Harminc fok feletti hőmérséklet azonban már károsan hat a minőségre. A túlságosan felhevült bogyókban ugyanis felerősödhet a savak (- főként az almasav -) továbbá egyes aromaanyagok (pl. a fűízű Sauvignon fajta esetében a metoxipirazin) lebomlása. A fürtzóna teljes lelevelezése emiatt kerülendő.

A levélfelület csökkentésének a termés mustfokára gyakorolt hatása az évjárat, a munkavégzés idejének, mértékének és az ültetvény növekedési erélyének függvényében különböző lehet. Száraz évjáratokban előfordulhat, hogy a levélritkításban nem részesített tőkékről szüretelhető nagyobb mustfokú szőlő. A növény azonban a termés szénhidrát tartalmát képes közvetlenül is kiegészíteni. Szükség esetén a fás részekben és a gyökérben keményítő, glükóz és fruktóz mobilizálódik, majd a termésbe szállítódik. (Azok a mûvelésmódok, melyeknél nagyobb az idős fás részek aránya, e szempontból elõnyt élveznek.)

A mustfok gyarapodása más úton is bekövetkezhet. Azáltal, hogy mérséklõdik a szürkerothadás fellépése, a szüret késõbbre halasztható, így a cukortartalom tovább gyarapodhat. Ráadásul a teljes érés szakaszán túljutott bogyók vízleadása, töppedése is fokozódik, s az esetlegesen fellépõ mustfok veszteséget a relatív cukorgyarapodás is kiegyenlítheti. Görögországban egyébként a levelek eltávolítását azért is végzik, hogy elõsegítsék a magvatlan fajták termésének a tõkén való beszáradását.

Levelek eltávolításával befolyásolható a termés savtartalma is. A napfényen fejlõdött fürtökben szinte mindig kevesebb a titrálható savtartalom, kisebb az éretlenség érzetét keltõ almasav aránya. A levélritkítással valamelyest csökkenthetõ a bogyó káliumtartalma is. Kaliforniában többek közt azért is végzik el ezt a munkát, hogy elkerüljék az idõs levelek káliumtartalmának a fürtökbe történõ átvándorlását, ami a must pH értékének emelkedését okozná. Meg kell jegyezni, hogy a termés aminosav tartalmát a fürtzóna nagyobb mértékű lelevelezése akár kedvezőtlenül is befolyásolhatja. Ilyen esetben a must vontatottan erjed, mert az élesztők – mesterséges nitrogén adagolás nélkül – kevés tápanyaghoz jutnak.

A lelevelezés hatására többnyire javul a borok minősége, fokozódik fajtajellege. A Rajnai rizling borában például több terpén mutatható ki, ha kellő időben és mértékben végzik el a beavatkozást. Nemcsak a boranalízis eredménye, a borszakértők véleménye is kedvezőbb a lelevelezett tételeket illetően. Megállapításuk szerint e borok illat- és zamatanyagokban gazdagabbak, utóízükben hosszabbak.

A lelevelezés ideje

A szõlõ kiegyenlíti a kismértékû lombfelület veszteséget, amennyiben megfelelõ idõben végezzük el a kezelést. A beavatkozás ideje ezért az eredményességet jelentõs mértékben befolyásolja.

A fürtöket árnyékoló levelek leszedésének egyik legnagyobb hátránya a napperzselés fokozott veszélye. Ennek kockázata megnõ, ha a munkavégzés elõtt nem vesszük figyelembe az idõjárás várható alakulását. Csapadékos, hûvös idõszak utolsó napjaiban nem ajánlatos nekilátni e munkának. Lelevelezést lehetõleg olyankor végezzünk, amikor tartósan borúsnak ígérkezik az idõ.

A lelevelezés eredményessége attól is függ, milyen az éréskori idõjárás. Elõfordulhat, hogy ennek kedvezõ alakulása miatt a mûvelet feleslegessé válik.

Összefoglalás

A fürtzóna lelevelezésével eredményesen befolyásolható a termés minõsége és egészségi állapota. A kezelés a tenyészidő különböző időpontjaiban alkalmazva eltérő hatást gyakorol a termés mennyiségére és minőségére. Elvégzésének optimális ideje a virágzást követő harmadik héten van. Hajtásonként 2 – 3 levél eltávolítása javasolható. A levélritkítást azokban az ültetvényekben végezzük el, ahol a levélfelület nagysága és a lombozat szerkezete ezt indokolttá teszi. A kezelés elsősorban a szürkerothadás fellépését és fertőzésének mértékét csökkenti. A szakszerűen elvégzett beavatkozás nem vezet mustfok csökkenéshez, sőt bizonyos esetekben akár nőhet is a termés cukortartalma. A kíméletes levélritkítás eredményeként harmonikus savtartalmú, szín- és aromaanyagban gazdag termésre számíthatunk.

Tamás természetesen más!

2019-02-13T19:19:44+00:00