Édes semmittevés az olasz életérzés titka.
Egyszerűen csak hátradőlni és élvezni munkánk gyümölcsét, ritka pillanatok ezek, hiszen a szőlő, gyümölcsös, levendulás, pince, szörp és lekvárfőzés mellett még vár a sok papírmunka, és három gyermekünk, akik megszínesítik a szürke hétköznapokat. Sok-sok figyelmet, törődést ígényelnek, akárcsak a borok és más kézműves termékeink.
Ezekben a ritka pillanatokban mindig valami egyedire vágyom: borra, koktélra valami különlegesre ami ezt az időt még bensőségesebbé varázsolja.
“A társadalom a hipertermelékenységet helyezte a dobogó felső fokára, és úgy tűnik, hogy semmit nem teszünk, tehetünk, aminek nincs valamilyen kézzelfogható eredménye a közmegítélés szerint. Így nem is csoda, hogy az embereknek nem marad idejük arra, hogy pihenjenek, és élvezzék a semmittevés jótékony pillanatait.
Ezzel szemben viszont ott van az évszázados olasz filozófia, “a dolce far niente”, szó szerint annyit tesz: édes az, ha nem csinálunk semmit.
Persze ez nem azt jelenti, hogy tényleg semmit ne csinálnának, csak nem görcsölnek rá a dolgokra, ahogy a mi világunkban egyre inkább szokásos. Ráérősen kávéznak, elcsevegnek egy idegennel, kényelmesen sétáltatják meg a kutyát, és közben hagyják, hogy az agyuk üresjáratba kapcsoljon. Ez az a fajta kikapcsolódás, amire minden nap szükségünk van.
Kapcsoljuk ki a hírcsatornákat, tegyük félre a közösségi médiát, jöjjünk le az információs mátrixról egy időre, és ne aggódjunk amiatt az idő miatt, amit a tv-től, rádiótól vagy a telefonunktól távol töltünk.”
Tamás természetesen más!
(idézet a: sokszinüvidek.24.hu oldalról)