Valahol azt olvastam ha az emberek tudnák, hogy milyen egészséges a csalán már rég kiírtották volna.

Feleségem évek óta készít csalán spenótot, és még más fincsi ételeket csalánból, hogy miért is? Mert csak ki kell szaladni a kert egy eldugotabb részébe és szedheti is hozzá az alapanyagot. Csalános spagetti, frissen reszelt sajttal, jól behűtött olaszrizlinggel kulinárisan is feldobja az estéinket. Azt, hogy mi minden jó van benne tudjuk és azt is, hogy mi nincs benne, gyómírtószert, rovarírtószert biztossan nem tartalmaz, ellentétben a boltban vásárolt spenóttal.

Ma amikor már a kenyér is peszticidekkel, herbicidekkel, gyómírtóval telített, hiszen a gabona földekről már régen eltünt a szép kék buzavirág, ami nagymamám kedvence volt, pipacs és más számtalan “giz-gaz”. A lisztben visszamaradt gyómírtó határétéke csak felfelé megy (“hála” az erkulvult politikusoknak, akik el felejtik hogy ki és miért választotta meg öket.)  és így néhány évenként csak egyre több amit elfogyaszthatunk. Ha belegondolunk, hogy csak egy hét alatt, mennyi kenyeret és más pékárút, tésztát, kekszet fogyasztunk és ha ezt a mennyiséget felszorozzuk egy évre? Sajnosa zöldségekek, gyümölcsök sem kívételek. Talán bizonyossággal nem is tudjuk, (de tudjuk!) hogy rák keltők, azért a józan gondolkodásuak bizonyossak benne, hogy nem egészséges. De gondolom nem csak buzaföldeken ez a helyzet,  a nagyiparilag termesztett spenot sem kívétel ez alól.

Én szívessen feldobok vele egy kefirt is. Egyszerüen egy fél literbe a csalán felső csúcs leveleit beleteszem össze mixelem és már fogyaszthatom is. És erre még a gyerekeimet is rá tudom venni, ha egy kis mézet teszek hozzá. Kislányunknak még méz sem kell hozzá.

A csalán ősidők óta ismert, sokoldalúan alkalmazott gyógynövény, felsorolni is sok számos gyógyhatását: tisztít, salaktalanít, gyulladást csökkent, lázat csillapít, köszvényt, reumát, bőrbajokat gyógyít. 

A csalán A- és C-vitaminban, vasban, kalciumban, káliumban és mangánban gazdag, emellett pedig a proteintartalma is meglepően magas. A zsenge csalánleveleket hasonlóképpen készíthetjük el, mint a spenótot, az ízük is erre emlékeztet (természetesen, főzés után attól sem kell tartanunk, hogy a csalán csípni fog). A csalánlevélből csinálhatunk főzeléket, levest, pesztót, tésztaételeket vagy kukoricakását is ízesíthetünk vele. Európa bizonyos régióiban népszerűek a csalánnal ízesített sajtok is.

A csalán jót tesz az ízületeknek, a húgyutaknak, tísztítja a vért.

A csalánt régóta használják a különböző ízületi problémák, mozgásszervi betegségek, reumás panaszok enyhítésére. Szerencsére nemcsak helyileg alkalmazhatjuk, kapszula vagy tea formájában is hatásos, ugyanis gyulladáscsökkentő vegyületeket tartalmaz. A kalcium vagy a magnézium, vas a C- és K-vitamin, ) pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy a csontjaink és az ízületeink erősek, rugalmasak és ellenállóak maradjanak.

A csalántartalmú étrend a férfiaknak is érdemes fogyasztani, különösen a 45 év felettieknek, elsősorban azért, mert igenjó hatással van a prosztatára, enyhíti a prosztatamegnagyobbodással összefüggő kellemetlen tüneteket, természetes vízhajtó hatásának köszönhetően pedig segít eltávolítani a szervezetből a gyulladást okozó mikrobákat, méreganyagokat. Természetesen, a húgyúti fertőzésekkel összefüggő tünetek enyhítésének vagy a betegség megelőzésének érdekében a hölgyek is ihatnak naponta 2-3 csésze csalánteát!

Az ekcémára hajlamosaknak is előnyös lehet a csalán – szintén gyulladáscsökkentő vegyületeinek köszönhetően –, mert javíthatja a bőr állapotát, a viszketést, a kipirosodást, a kiszáradást és az azzal összefüggő fájdalmakat. A növény emellett méregtelenítő is, vagyis segíthet eltávolítani a szervezetből azokat a toxinokat, melyek fokozhatják a ekcéma tüneteit. Allergia vagy ekcéma esetén igyunk naponta 2-3 alkalommal egy-egy csésze csalánteát!

Tamás terészetesen más!