A tökéletes nyári koktél titka
Az év leghosszabb napja volt, a Szent Íván éj, júni 21. Egy festői strand homokján álltam, mosolyogva. Feleségem, Bendetta, egy nyugágyon ült, élvezve a meleg napsugarakat. Volt egy titkom, meglepni Őt – a tökéletes nyári koktéllal.
Elsétáltam a strandbár pultjához, ahol a Roberto állt. Roberto egy öreg tengeri medve volt, kuncogó mosollyal és napbarnított bőrrel. Ismerte a tengerpart titkait és a Szent Íván éj legendáit.
„Roberto”, suttogtam, „segítségedre van szükségem. A feleségemnek szeretném átnyújtani a tökéletes nyári koktélt.”
Roberto mosolygott és letörölte a kezét a kötényén. „Ah, a Szent Íván éj! Egy varázslatos időszak, barátom. Gyere közelebb.”
A pult fölé hajoltam, és Roberto suttogott: „A nagyszerű nyári koktél kulcsa a napfényben rejlik. El kell kapnod a napsugarakat és be kell zárnod az italodba.” „Napsugarakat elkapni?”, kérdeztem zavartan.
Roberto bólintott. „Pontosan. Friss érett citromok, levét kell használnod. A nap energiáját ezek a sárga gyümölcsök tárolják.” Bólintottam és meg jegyeztem Roberto szavait.
„És még mi?”
„Valami édeset”, mondta Roberto. „Egy kis mézet, hogy a nyár melegét lezárjuk. A jégkockák és a méz kéz a kézben járnak, akárcsak a szerelmesek. És ne felejtsd el a levendula virág varázslatot – az adja meg a koktélodnak a megfelelő lendületet.” Megköszöntem Robertonak és visszasiettem Benihez. Mosolyogva nyújtottam át neki a koktélt – egy pohár ragyogó citromlevet, egy csipet mézet és az elengedhetetlen levendula szörpöt. Beni kortyolt belőle, majd behunyta a szemét. „Ez a legjobb nyári koktél, amit valaha ittam!” Mosolyogtam. „Ez a Szent Íván éj és persze Roberto tőkéletes koktél receptje.”
Így ültünk a tengerparton, legendák és napsugarak között, és élveztük az év leghosszabb napjának varázsát.
Tamás természetesen más!